2011. július 7., csütörtök

Új blog! :D

Sziasztok!
Nyitottam egy novellás blogot: http://bonnie-novellai.blogspot.com/
Ha van kedvetek nézzetek be, már meg is van az első novella mely Damon Salvatore szemszögéből íródott és az Ittasan NE csajozz! címet kapta. Jó szórakozást és olvasást hozzá!.:D:D
Puszszii
Bonnie

2011. július 6., szerda

24. Bella és Edward esküvője 2/1

Sziasztok!
Úgy döntöttem kettévágom ezt a fejezetet. :D
Remélem tetszeni fog, és komiztok nekem. :D
Jó olvasást!:)


24. Bella és Edward esküvője 2/1

- Örökbe fogadjátok Riky-t? – kérdeztem.
- Hát végül is tervben volt. Csak alá kell írni valamilyen papírt – magyarázta Carlisle.
- Örökbefogadás? – nézett furcsán Riky.
- Ez egy úgynevezett rituálé. Mégsem élhetsz úgy velünk, hogy nem vagy a testvérünk, mert akkor nem lehet ez a ház a bejelentett otthonod. Vagy… mit tudom én, de szerintem egy nagy baromság az egész.
- Tehát fel fogom venni a Cullen nevet? – fonta össze a szálakat szerelmem.
- Kitűnő logika – dicsértem meg.
- De ebben mindenki benne van? Nem zavarnék senkit.
- Nem. – mondták mindannyian majdnem egyszerre.
- Csak félelemből mondjuk ezt, mert félünk, hogy Sara agyonüt – suttogta gúnyosan Emmett.
- Ezt meg se hallottam – néztem rá gyilkos tekintettel.
- Csak viccelek – nevette el magát.
- Tényleg nem zavarnál – szólalt fel Rosalie először a beszélgetés alatt.
- Ma mindenki boldog akkor… mindenki boldog… - kacagott fel Alice.
- Üdv a családban Riky Cullen – nyújtott kezet Carlisle.
Riky elfogadta, kezet ráztak.
- Mikor lesz az esküvő? – néztem Bella-ra.
- Augusztus 13-án.
- És mi van az előkészületekkel? Gondolod ilyen kevés nap alatt kész lesz?
- Hát muszáj lesz.
- Akkor kezdjünk is neki – próbáltam felfokozni a hangulatot. - Azt hiszem, én Alice-szel bevállalom a díszítést. Ja és azt ugye mondanom sem kell Bella, hogy az egész meglepetés lesz a számodra.
- Tessék? – hitetlenkedett.
- Bizony – helyeselt Alice. – Te csak az esküvőd napján láthatod a dolgokat.
- Edward majd elmondja a vágyait a meghívókkal kapcsolatban – utasítottam öcsikémet ellentmondást nem tűrve. – Bocsi Bella, neked most haza kell menned.
- Ugyan Sara, ez az ő esküvőjük – tromfolt le Carlisle.
- Világos akár a nap apuci. De ha Bella tudna a dolgokról – utaltam a kiadásokra – biztos nem tudnánk megcsinálni – vetettem be a boci szemeket.
Elakadt a szava, nem bírt ellent mondani a boci szemeknek.
- Bella, kérlek, beleegyeznél a szervezkedésbe? – bökte ki végül.
- Mondhatnék nem-et egy rakás vámpírnak? – próbálta elpoénkodni.
- Az nem létezik – ölelte át Edward.
- Valahogy sejtettem – fújta ki a levegőt. – Akkor gondolom, egy hét múlva találkozunk – adta be a derekát.
- Én majd megyek méretet venni rólad – csiripelte Alice.
- A francba, azt én akartam – csapott az asztalra Emmett.
- A-a. Te kellesz… aaa… őőő… máshova – tiltakoztam. – Amúgy ki lesz a tanútok.
- Én már beígértem Emmett-nek – tartotta fel kezeit magát megadva Edward.
- Hát én… - kezdett bele Bella.
- Jacob igaz? – szakítottam félbe.
- Azt hittem az én agyam tabu – nézett rám értetlenül.
- Az egyik az, hogy nem vagyok zombi, így nem akarom kiszívni az agyad. A másik, hogy a hülye is tudta volna. Ő a legjobb barátod. Ez csak természetes.
- De nem is biztos, hogy eljön.
- Reménykedjünk. De, ha mégsem jelenik meg valamelyik átvállalhatja. Úgy megfelel.
- Köszi – hálálkodott újdonsült sógornőm.
Bella hazatért mi pedig elkezdtük a tervezést. Edward elment a helyi paphoz, hogy felkérje a ceremónia levezetésére. Alice és Rosalie elmentek vásárolni. Kellettek girlandok, pia, kaja meg ilyenek. Plusz még a koszorúslány ruhát is elmentek megterveztetni a menyasszonyi ruhával együtt. Carlisle, Esme és Riky megcsináltatták az örökbefogadási papírokat. Drága öcsikém kifejezte a vágyait a meghívóval kapcsolatban: „- Szolid, de lényegre törő. Csak semmi habos-babos cicoma.” Fehér alapon aranyozott betűkkel írtuk rá a következőt:


„ Isabella Marie Swan
és
Edward Anthony Masen Cullen




Kérjük, tiszteljen meg minket jelenlétével a házasságkötési ceremóniánkon és az utána következő partin.


Időpont: 2011. 08. 13. Szombat, délután 5 óra.

Cím: Washington állam, Forks
Woodcroft Ave 420 ”


A lapot két oldalt fekete minták díszítették. A borítékokat beragasztottuk, csöpögtettünk rá viaszt, majd belenyomtuk Carlisle címeres gyűrűjét mely nyomot hagyott a viaszban. A meghívottak listája egy kicsit hosszúra sikeredett:
Charlie Swan
Renée Dwyer
Phil Dwyer
Carlisle Cullen
Esme Cullen
Alice Cullen
Jasper Hale
Rosalie Hale
Emmett Cullen
Sara Cullen
Riky Cullen
Tanya Denali
Kate Denali
Irina Denali
Carmen Denali
Eleazar Denali
Angela Webber
Mr. és Mrs. Webber
Jessica Stanley
Mr. és Mrs. Stanley
Billy Black
Jacob Black
Sue Clearwater
Seth Clearwater
Mike Newton
Mr. és Mrs. Newton
Eric Yorkie
Stefan Salvatore
Damon Salvatore
Phoebe Halliwell + 1 fő (Coop)
Piper Halliwell + 2 fő (Leo Wyatt, Wyatt Matthew Halliwell)
Paige Matthews
Buffy Summers
Angel
Lilly Lockwood
Angela Step
Abbigal Montill

A vendéglistát Alice látomásából írtuk ki. Elkészítettük az összes vendégnek szánt meghívót. Én elvállaltam a postagalambi posztot. Newton-éknak, Stanley-éknek és Wbber-éknek 3-3 meghívót, Abby Montill-nak, Eric Yorkie-nak 1-1 meghívót dobtam a postaládájukba, mert nem találtam otthon őket. Black-ékhez mentem következőleg. Előre betanultam egy jó kis szöveget, amit mindenkinek el szerettem volna mondani. Billy nyitott ajtót.
- Üdvözlöm! Szeretném meghívni Önt és kedves fiát - akit leendő sógornőm már megkért a tanúi szerepre - fivérem, Edward Anthony Masen Cullen és Isabella Marie Swan házasságkötési ceremóniájára. Számítunk megtisztelő jelenlétükre! – nyújtottam át a meghívókat. Billy kivette a kezemből. Ekkor Jacob robbant ki puskagolyó szerűen szobájából, kikapta apja kezéből az egyik meghívót. Idegbetegül feltépte a borítékot. Elolvasta. Lélegzete elakadt, kezéből kiesett a fehér lap. Apját arrébb tolva, engem arrébb lökve rontott ki a bejárati ajtón a szakadó esőbe, ami idő közben eleredt.
- Jacob! – kiáltott utána Billy.
- Sajnálom – suttogtam.
- Nem a te hibád. Köszönjük a meghívást. Ha nem baj én most bemegyek, kezdek fázni – próbált lerázni, én pedig felfogtam a dolgot.
- Rendben. Szia – köszöntem el.
A következő megállóm Clearwater-ék házánál volt. Seth nyitott ajtót, a szövegem kíséretében odaadtam neki a meghívókat. Charlie-hoz vittem következőleg. Beszédem után dörmögött valami „köszi” és „szia” félét. Renée-hez és Phil-hez hunyorítással jutottam el. Kissé meglepődtek mikor ajtót nyitottak nekem.
- Üdvözlöm önöket! A nevem Sara Cullen. Szeretném meghívni önöket fivérem, Edward Anthony Masen Cullen és Isabella Marie Swan házasságkötési ceremóniájára. Számítunk megtisztelő jelenlétükre – adtam át a meghívókat.
- Nagyon köszönjük! – felelte Renée.
- Khm. Ömm. Renée, ha szabad így hívnom.
- Persze, nyugodtan tegeződjünk szerintem, hisz mégse vagyok annyira öreg – nevetett Bella anyja.
- Azt szeretném mondani, hogy Esme, az anyám meg szeretne kérni téged, hogy segíts neki megtervezni néhány dolgot az esküvőn. Nem szeretne kihagyni téged semmiből, csakmert messze élsz tőlünk. Tessék, itt a telefonszáma – adtam oda egy cetlit. – Bármikor hívatod, éjjel, nappal. A fenébe – tévedt a tekintetem az órámra. – Nekem most mennem kell, még ki kell osztanom ma egy pár meghívót. Viszlát – indultam meg a járda felé, majd mikor becsukták az ajtót elhunyorítottam Denali-ékhoz. Nekik is odaadtam a borítékokat és már indultam is tovább Buffy-hoz és Angel-höz. Buffy-t találtam csak meg, mivel nappal Angyal nem nagyon jött ki az utcára. Átadtam neki mindkettőt. Halliwell-ékhez látogattam következőleg, nem voltak otthon. Így a postaládában landoltak a meghívók. Már csak Stefan és Damon volt hátra.